Ez nem egy mai sztori, de mai napig tisztán él bennem az az érzés, amikor megláttam ezt a förmedvényt. Hosszú percekig azon gondolkodtam, hogy mekkora bátorság kellett ahhoz, hogy ezt a korlátot valaki be merje ilyen formában építeni.
Szerintem nem kell túl sokat magyaráznom, Te is jól látod a problémákat, úgy hiszem. Azért egy gyors felsorolást megér:
- Semmi semmihez nem illeszkedik. De még véletlenül sem, pedig volt rá némi esély.
- A szögek összevágása teljesen logikátlan. Alapvető vágási problémák vannak. A találkozó szakaszok profiljait a lépcső által bezárt szög szögfelezőjében kellet volna elvágni.
- Fel sem merül bennem, hogy ezt bárki is megtervezte volna. Ennek a valaminek az összeállítása a helyszínen volt improvizálva.
- Valami műanyagékekkel lett alátámogatva, hogy a nemlétező illesztések jobbak legyenek. Vagy pusztán dekoráció az ék. Még az is lehet!
- Rugalmas szilikonnal lett kihézagolva az a kráter, ami az illesztési problémákból fakad. Ez rendkívül okos ötlet volt, mert mivel rugalmas, semmit nem fog tartani. Kár volt oda. Spórolhatott volna 800 Ft-ot.
- Sikerült szakszerűtlenül megfúrni a gipszlépcső pengefalát, ezért természetesen szét is repedt az egész. Egy tiplit is sikerült még belefeszegetni, ami természetesen semmit nem fogott.
- Olyan apróságba nem is akarok belemenni, hogy nincs takarólemez az profil végén. Bár lehet, hogy az üveggel hozták volna. Kár, hogy nem beüvegezve láttam. Ott is lettek volna még furcsaságok, úgy gondolom.
- A vízszintes felületen lévő aluprofilt valami pozdorjacsavarral próbálták a helyére rögzíteni, ami ugye fába való, ott pedig beton van. Pár csavar már megpiszkálva is mozgott, semmit nem tartott. Hagyjuk is…
Az elmúlt nyolc év alatt láttam már ezt-azt, de ilyen kókler munkát még soha. Eddig ez a kivitelező volt a „legelhivatottabb” a szakmája iránt. Borzalom, förtelem… és ezen szavak összes szinonimáját idegondolhatod.
