Egy korábbi cikkben leírtam, hogy én hogyan definiálom a lebegő lépcsőket és abban a cikkben szó esett arról is, hogy miért kell korláttal ellátni a lebegő lépcsőket. Erről bővebben ide kattintva olvashatsz: Lebegő lépcső. Hogyan definiálom? >>
Tömören a lényeg, hogy a hatályos jogszabályok szerint a lebegő lépcsőket leesés elleni védelemmel (korláttal) kell ellátni. Ez alól nincs kivétel!
Pontmegfogásos üvegkorlát lebegő lépcsőhöz
A lebegő lépcsőhöz, úgy gondolom, legjobban a pontmegfogásos üvegkorlát illeszkedik, mivel annak a teljes felülete üveg, így a lépcsőfokok vizuális megjelenése sokkal erőteljesebb, mint a korláté, ezáltal szinte csak a lépcsőfok van fókuszban. Ez a megoldás az, ami a legjobban kihangsúlyozza a lebegő hatást.
Amikor pontmegfogásos üvegkorlátot tervezel lebegő lépcsőre, akkor azt figyelembe kell venni, hogy az üveg súlya is terheli a lépcsőfokokat, mivel a legtöbb esetben csak azokkal van kapcsolata. Ez esetben a falazatot úgy kell megtervezni a statikusnak, hogy a lépcső, az üvegkorlát és a használó személyek súlyát is figyelembe kell vennie. Amikor ilyen korlátot terveztek, érdemes vasalt betonfalban gondolkodni. Az, hogy a vasalt betonfal hogyan legyen nekünk előkészítve, erről egy másik cikkben fogok írni.
Függesztett lebegő lépcsőfokok
Úgy gondolom, hogy a függesztett megoldás is nagyon impozáns tud lenni, így nem kell azonnal elvetni annak lehetőségét.
Én rozsdamentes acél csövet ajánlok díszítő és tartó elemként, mivel a csőszerkezet kellően merev ahhoz, hogy a lépcsőt stabilan tartsa, illetve korlát funkciót is betölt. A csőszerkezet egyik vége valamilyen módon (tervezéskor dől el) a betonfödémhez (mennyezethez) van rögzítve úgy, hogy annak hossza kis mértékben, de állítható legyen ugyanis a lépcsőfokok pontos szintezéséhez erre az állítási lehetőségre szükség van.
A függesztett megoldás előnye, hogy a falszerkezetről lényeges terhet vesz le, a csavarkötések szinte csak nyíró erőhatásnak vannak kitéve, ami jobb helyzetet teremt, mint egy pontmegfogás esetében, ahol jelentős húzó erőhatás is éri a csavarkötéseket (falazatot). Függesztett megoldásnál a falazat lehet akár téglából is és a fal vastagsága is lehet lényegesen keskenyebb. Erről részletesebben egy másik cikkben fogok írni.
Előfordul, hogy megkérdezik, hogy függőleges sodronykötéllel is megoldható e a korlát funkció betöltése, de én igyekszem mindenkit lebeszélni róla. Úgy gondolom, hogy a függőleges sodrony térkitöltés maximum 3m magasságig (leghosszabb szál) járható. A sodronyok akármennyire is meg vannak feszítve, ezen a távolságon akár 20mm-t is elmozdítható, mivel a szálak a fonásból adódóan rugalmasak.
Függőleges sodrony kitöltésnél 80mm-es sodrony középtávolsággal érdemes kalkulálni, mivel így a rugalmasságából adódó kimozdulással kalkulálva is biztonságos marad.
Hagyományos korlát lebegő lépcsőre.
Itt azért nincs kép, mert úgy gondolom, hogy a fenti két megoldás az, ami ideális egy ilyen lépcsőhöz. Természetesen bármilyen korlátot lehet építeni ezen lépcsőkre is, akár egy kovácsoltvasból készült korlátot is, csak kérdés számomra, hogy az mennyire illene hozzá.
Egy kis extra tipp! Csak neked! 🙂
Mindig kalkuláljatok azzal, hogy akármilyen anyagból is készül a lépcsőfok (hacsak nem betonból), akkor valamennyi rugózása mindig lesz az alapanyagából kifolyólag. Nullára csak akkor lehet csökkenteni a lépcső kimozdulását (hajlását, rugózását), ha mindkét oldalon valamilyen módon rögzítve van.
Erre az egyik megoldás a függesztés, ami már feljebb írtam. De mi a helyzet a pontmegfogással? Annál is megoldható, hogy a lépcsőfokok szinte semmit ne mozduljanak, mégpedig úgy, ha minden lépcsőfok kapcsolatban áll a következővel. Tovább is merevíthető a szerkezet, amennyiben az üveg elejét a járófelületre le lehet támasztani, mondjuk egy rozsdamentes acél profilba. A lépcső tovább stabilizálható, amennyiben az üveglap felső fele is függeszthető, vagy megköthető a beton födémhez. Az üveg is lehet teherhordó! Nem kizárólag korlát funkciót kell, hogy ellásson!
