Az építési szabályok sokszor nehezen értelmezhetők. A jogszabály szövege pontos, de a hétköznapi gyakorlatban gyakran nem egyértelmű, mit is jelent valójában egy korlát megtervezésekor vagy kivitelezésekor.
Ebben a cikkben először bemutatjuk a hivatalos szöveget, majd pontonként elmagyarázzuk közérthetően, mit jelent ez a gyakorlatban.
Jogszabályi szöveg
70. Korlát, mellvédfal
91. §
(1) Azt a járófelületet, amelynek szintje a csatlakozó terepszintnél 0,80 méternél magasabban van, legalább 0,95 méter magas kiesést, leesést gátló korláttal, mellvédfallal vagy egyéb műszaki megoldással kell határolni.
A magasság legfeljebb 0,80 méterre csökkenthető, ha a korlát vagy a mellvédfal felső vízszintes lezárása legalább 0,30 méter széles vagy legalább ilyen biztonságot nyújtó stabil szerkezet.
A korlát és a mellvéd magasságát jogszabály meghatározott esetre vonatkozóan eltérően is meghatározhatja.
A korlátot úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy egy 120 milliméter átmérőjű tárgy ne férjen át a nyílásain, és ne tartalmazzon felmászást elősegítő, fellépőként szolgáló elemeket.
Az üvegezést tartalmazó korlátot ragasztott biztonsági üvegezéssel kell kialakítani.
(2) Az üzemi berendezés megközelítését szolgáló lépcső és szervizjárda korlátjára az (1) bekezdés szerinti előírásokat nem kell alkalmazni, azt egyedileg kell méretezni a leesés megakadályozása érdekében.
(3) A biztonságos gyalogos közlekedés céljára az 1,0 méternél hosszabb vízszintes vetületű lépcsőt, lejtőt kapaszkodóval kell tervezni és megvalósítani.
Az a lépcső vagy lejtő, amelynek járófelülete a csatlakozó terepszinthez képest
a) legalább 0,17 méterrel magasabban van, a kapaszkodón felül megfelelő méretű lecsúszás elleni védelemmel,
b) legalább 0,95 méterrel magasabban van, lecsúszást gátló korlátkialakítással vagy mellvédfallal
kell tervezni és megvalósítani.
(4) A lépcsőkar legalább egyik oldalát kapaszkodóval kell ellátni.
Tömegtartózkodás céljára szolgáló építményben a 2,0 méternél szélesebb lépcsőkar mindkét oldalát kapaszkodásra alkalmas módon kell megvalósítani.
(5) A nevelési, oktatási rendeltetésű építmények közterületi kijáratai előtt a járda és az úttest elválasztására korlátot vagy annak megfelelő építményt kell létesíteni.
A szabályok közérthető magyarázata
(1) Mikor kötelező korlátot építeni?
Ha egy járófelület 80 cm-nél magasabban van a talajszinthez képest, akkor kötelező valamilyen leesés elleni védelem. Ez lehet például:
- korlát
- mellvédfal
- más biztonságos műszaki megoldás
A korlát normál esetben legalább 95 cm magas kell legyen.
Mikor lehet alacsonyabb a korlát?
Ha a korlát teteje legalább 30 cm széles, például egy széles beton vagy kő mellvéd, akkor a magasság 80 cm-re csökkenthető. Ennek az az oka, hogy egy széles felület nehezebbé teszi az átbillenést.
A 12 cm szabály
A korlát nyílásai között nem férhet át egy 120 mm-es (12 cm-es) gömb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy kisgyerek feje sem szorulhat át a korláton.
Nem lehet létramászó korlát
A szabály szerint a korlát nem tartalmazhat olyan elemeket, amelyek megkönnyítik a felmászást.
A jogszabály itt elég általánosan fogalmaz. Ha ezt nagyon szigorúan értelmeznénk, akkor sok hagyományos korláttípus sem felelne meg. Például egy klasszikus kovácsoltvas korlát gyakorlatilag csak olyan elemekből áll, amelyek potenciálisan fellépőként használhatók. Ugyanez igaz lehet sok díszített korlátra is, ahol a díszítő elemek szintén alkalmasak lehetnek arra, hogy valaki megvesse rajtuk a lábát.
A gyakorlatban azonban az építési hatóságok ennél rugalmasabban kezelik a kérdést. Családi házaknál például a vízszintes pálcás korlátokat rendszerint átveszik az ellenőrzések során. A szigorúbb értelmezés inkább középületeknél jelenik meg, ahol nagyobb a forgalom és a baleseti kockázat.
Ez jól mutatja, hogy a szabály szövege nem minden esetben elég pontos, ezért a helyes alkalmazása sokszor a tervező, a kivitelező és a hatóság gyakorlati értelmezésén múlik.
Üvegkorlát esetén
Ha a korlát üveget tartalmaz, akkor ragasztott biztonsági üveget kell alkalmazni. Ez az a típus, amely törés esetén nem hullik szét éles darabokra, hanem a fólia miatt egyben marad. Fontos azonban, hogy az üveg vastagsága és típusa mindig a korlát szerkezeti kialakításától függ. Egy egyszerűbb szerkezetnél például elegendő lehet egy 4.4 mm-es ragasztott üveg (VSG), míg más rendszereknél például 8.8 mm-es edzett és ragasztott üveg (ESG/TVG/VSG) szükséges lehet. Az úgynevezett 8.8-as üveg valójában két darab 8 mm-es üvegből ragasztott szerkezet, amelynek teljes vastagsága körülbelül 16 mm. A pontos üvegtípust és vastagságot a tervező vagy statikus határozza meg a korlát rendszerének, rögzítésének és terhelési viszonyainak figyelembevételével.
(2) Ipari lépcsők és szervizjárdák
Gépekhez vagy ipari berendezésekhez vezető lépcsők esetén nem kötelező a lakóépületekre vonatkozó korlátszabályok teljes alkalmazása.
Ilyenkor a korlát kialakítását egyedileg kell megtervezni úgy, hogy a leesés veszélye kizárható legyen.
(3) Mikor kell kapaszkodó?
Ha egy lépcső vagy rámpa 1 méternél hosszabb, akkor kötelező kapaszkodót építeni.
17 cm-nél nagyobb szintkülönbség
Ha a járófelület legalább 17 cm-rel magasabban van a környező szinthez képest, akkor a kapaszkodón felül lecsúszás elleni védelemre is szükség van.
95 cm feletti szintkülönbség
Ha a szintkülönbség eléri vagy meghaladja a 95 cm-t, akkor már teljes értékű leesés elleni védelem szükséges. Ez általában korlát vagy mellvédfal.
(4) Lépcsők kapaszkodó szabálya
Minden lépcsőnél legalább az egyik oldalon kötelező kapaszkodót elhelyezni.
Ha a lépcső 2 méternél szélesebb, és például középületben található, akkor mindkét oldalon kapaszkodót kell kialakítani.
(5) Iskolák és óvodák előtti korlátok
Olyan épületek előtt, ahol gyerekek közlekednek, például iskolák vagy óvodák esetében, kötelező korlátot vagy más fizikai akadályt létesíteni a járda és az úttest között.
Ennek célja egyszerű: megakadályozni, hogy a gyerekek közvetlenül az úttestre szaladjanak.
Összefoglalás
A korlátokra vonatkozó szabályok alapvetően három dolgot szolgálnak:
- a leesés megakadályozását
- a gyermekek védelmét
- a biztonságos közlekedést
A legfontosabb számok, amelyek a gyakorlatban rendszeresen előkerülnek:
- 95 cm minimális korlátmagasság
- 12 cm maximális nyílásméret
- 30 cm széles mellvéd esetén csökkentett korlátmagasság
Fontos azonban látni, hogy a szabályok értelmezése a gyakorlatban nem mindig teljesen egyértelmű. Sok esetben a konkrét kialakítás elfogadhatósága a tervező szakmai döntésén és a hatósági gyakorlaton múlik.
