Kovácsoltvas vagy kovácsoltvas jellegű? Egy félreértés, amit ideje tisztázni

A kovácsoltvas kifejezés ma már nem mindig azt takarja, amit eredetileg jelentett. Mi kovácsoltvas jellegű kerítéseket és korlátokat készítünk – vagyis olyan szerkezeteket, amelyek hegesztett kötéseket tartalmaznak. A szakmai definíció szerint ezek nem tisztán kovácsoltvasból készülnek, hanem annak jellegét idézik.

A köztudatban azonban ez a különbségtétel szinte teljesen eltűnt. A legtöbben egyszerűen kovácsoltvasnak neveznek minden, fém elemekből álló, díszes, hegesztett kerítést vagy korlátot, függetlenül attól, hogy az valóban kovácsoltvas technológiával készült-e vagy sem.

A keresőoptimalizálás csapdája

A Google Trends statisztikái alapján világosan látszik, hogy az emberek döntő többsége a „kovácsoltvas kerítés” kifejezést használja kereséseik során, és csak elenyésző százalékuk írja be, hogy „kovácsoltvas jellegű kerítés”.

Ez komoly dilemma elé állítja azokat a cégeket, amelyek pontosan és helyesen szeretnék megnevezni termékeiket. Ha a „kovácsoltvas jellegű” kifejezést használják címekben vagy menünevekben, azzal marketing szempontból hátrányba kerülnek, hiszen az emberek nem így keresnek rájuk. Éppen ezért terjedt el az iparágban is a pontatlan megnevezés.

A díszműkovácsok jogos sérelme

Beszéltem néhány díszműkováccsal, és érthető, hogy sérti az önérzetüket, amikor a hegesztett, előre gyártott elemekből összeállított termékeket az ő, egyedileg, kézzel kovácsolt munkáikkal egy szinten kezelik.

A két technológia között óriási különbség van, főként az időráfordítás és az egyediség tekintetében. Egy valódi, kézzel kovácsolt szerkezet jóval munkaigényesebb és egyedibb, míg egy kovácsoltvas jellegű termék sokkal gyorsabban és költséghatékonyabban előállítható.

Mit lehet tenni?

Úgy gondolom, hogy nem a cégeket kell elsősorban meggyőzni a helyes megnevezésről, hanem az ügyfeleket és a vásárlókat kell tájékoztatni. Ha az emberek tisztában lennének a különbséggel, és a kereséseik során pontosabban fogalmaznának, a vállalkozások is ezt a szóhasználatot vennék át.

A megoldás tehát az oktatás és tájékoztatás. Ehhez szükség van szemléletformáló videókra, cikkekre, szakmai anyagokra, amelyek egyértelműen elmagyarázzák, mit takar a „kovácsoltvas” és a „kovácsoltvas jellegű” kifejezés.

A szakma felelőssége

Azt javaslom, hogy ha egyelőre a címekben nem is, de a tartalmakban minden szakmabeli tisztázza, milyen terméket gyárt, és az milyen technológiával készül. Mi már a kezdetektől így kommunikálunk, és remélem, hogy mások is követik ezt a példát.

Én személy szerint ígérem, hogy továbbra is támogatni fogom ezt a szemléletet, és minden lehetőséget megragadok arra, hogy felhívjam a figyelmet a két kifejezés közötti különbségre. Ha együtt dolgozunk ezen, idővel elérhetjük, hogy a piac és a vásárlók is pontosabb fogalmakat használjanak.