Két helyzet állhat elő, mindkettőt érdemes megvizsgálni!

Hibás oszlop beépítés, vagy természetes mozgás?

Ha egy korlát jobban mozog, mint amennyit normális esetben szabadna neki, érdemes megvizsgálni az okokat.

Ha úgy véled, túlzottan mozog a korlátod, tedd az ujjbegyed a korláttalp éle és a fal találkozásához, majd mozgasd meg a korlátoszlopot. Érezni fogod az elmozdulást, ha a talp mozog. Ha a talp elmozdul a falazathoz képest, akkor valószínűleg rögzítési probléma áll fenn. A korlát talpa nem mozdulhat meg a falazathoz képest!

Korlátokat többféle oszlopmérettel építenek be, jellemzően 30×30 mm-től 40×40 mm-ig. A 30×30 mm-es oszloppal szerelt korlát oldalterhelés esetén (például két felnőtt nekidől) nagyjából 30-40 mm-t mozdulhat el a rá ható erő irányába. 40×40 mm-es oszlop esetén ez 20-30 mm. Ez normálisnak mondható. Nagyobb erőkar esetében a kimozdulás ennél is több lehet! A vas soha nem teljesen merev, ezért ne várd el, hogy a korlátod teljesen mozdulatlan maradjon.

Tehát, akkor mikor hibás a beépítés és mikor nem?

Amikor nekidőlsz a korlátnak és az erőhatás megszűnik, a korlátnak vissza kell vennie az eredeti pozícióját. Ha ez megtörténik, akkor a korlát megfelelően van beépítve. A korlátok mozognak oldalsó erőhatásra, és ezt el kell fogadni. Minden korlát mozog valamennyit, mert a fém rugalmas anyag. Ha a korlát nem nyeri vissza az eredeti pozícióját, akkor a beépítése hibás. A túl vékony anyagból készült korlátok akár maradandó alakváltozást is szenvedhetnek, ami szintén hibás tervezésre utal.

Szeretnéd, hogy a korlátod csak minimálisan mozogjon? Válassz 60x60x3 mm-es zártszelvényből készült oszlopokat! Ebben az esetben a kapaszkodó általában nem folytonos, hanem megszakad az oszlopok között.