A szinterezés – más néven porfestés – napjaink egyik legkorszerűbb fémfelület-kezelési eljárása. Korlátok, kerítések, kapuk, homlokzati elemek és számos más fémszerkezet készül ilyen bevonattal.

A technológia lényege, hogy a fém felületére nem folyékony festék kerül, hanem speciális festékpor, amelyet magas hőmérsékleten ráolvasztanak a szerkezetre.

Miből készül a szinterpor?

A szinterezéshez használt porfesték rendkívül finom szemcseméretű műanyag alapú bevonóanyag.

Kültéri felhasználás esetén jellemzően poliészter alapú porfestékeket alkalmaznak, mivel ezek kiválóan ellenállnak:

• az UV-sugárzásnak
• a csapadéknak
• a hőmérséklet-ingadozásnak
• a környezeti hatásoknak

A porfesték nem tartalmaz oldószert vagy hígítót, ezért a felhordás során nem párolog el belőle semmilyen folyadék.

Hogyan kerül a festék a fémre?

A folyamat első lépése a felület előkészítése. A szerkezetet megtisztítják és zsírtalanítják, hogy a bevonat tökéletesen tapadhasson.

Ezután a festékport elektrosztatikus szórópisztollyal hordják fel a felületre.

A por elektromos töltést kap, a fémszerkezet pedig földelve van. Ennek köszönhetően a festékszemcsék egyenletesen tapadnak a teljes felületre, még a nehezebben hozzáférhető részeken is.

Hány fokon történik a szinterezés?

A por felhordása után a szerkezet kemencébe kerül.

A beégetés jellemzően:

• 180–200 °C hőmérsékleten
• 10–20 percen keresztül

történik.

A hő hatására a por megolvad, összefüggő réteggé alakul, majd kihűlés után kemény és tartós bevonatot képez.

A folyamat során nem egyszerűen megszárad a festék, hanem fizikailag és kémiailag is egy ellenálló felületté alakul.

Milyen vastag a szinterbevonat?

A kültéri építészeti szerkezeteken alkalmazott szinterbevonat vastagsága általában 80–120 mikron.

Ez milliméterben:

• 80 mikron = 0,08 mm
• 100 mikron = 0,10 mm
• 120 mikron = 0,12 mm

Bár ez nagyon vékony rétegnek tűnhet, a bevonat rendkívül tömör és ellenálló.

Összehasonlításként egy emberi hajszál vastagsága körülbelül 0,06–0,10 mm, vagyis a szinterbevonat vastagsága nagyjából egy hajszál vastagságának felel meg.

Miért tartósabb a szinterezés a hagyományos festésnél?

A hagyományos folyékony festékek száradás útján keményednek meg. A szinterezett bevonat ezzel szemben magas hőmérsékleten összeolvadó műanyag réteget képez.

Ennek köszönhetően:

• egyenletesebb felület alakul ki
• jobb a tapadás a fémhez
• ellenállóbb a mechanikai igénybevétellel szemben
• nehezebben sérül meg
• hosszabb ideig őrzi meg eredeti megjelenését

Ezért alkalmazzák széles körben az építőiparban, a gépiparban és az autóiparban is.

Mennyi ideig tart egy szinterezett felület?

A megfelelően előkészített és szakszerűen felhordott szinterbevonat hosszú éveken keresztül képes megőrizni műszaki és esztétikai tulajdonságait.

Élettartamát számos tényező befolyásolja, például:

• a környezeti terhelés
• a napsugárzás intenzitása
• a levegő szennyezettsége
• a felhasznált porfesték minősége

A korszerű kültéri poliészter porfestékek azonban kifejezetten arra készülnek, hogy hosszú távon ellenálljanak az időjárás viszontagságainak.

A szinterezés a modern fémszerkezetek alapja

A porfestés technológiája ma már az egyik legelterjedtebb és legmegbízhatóbb felületkezelési eljárás. A speciális porfesték, az elektrosztatikus felhordás és a közel 200 °C-os beégetés együttesen olyan bevonatot hoz létre, amely egyszerre tartós, esztétikus és időjárásálló.

Ez az oka annak, hogy a modern korlátok, kerítések és egyéb építészeti fémszerkezetek jelentős része szinterezett felülettel készül.