Ha valaki üvegkorlátot vagy üvegtetőt tervez, előbb-utóbb szembetalálja magát egy sor rövidítéssel az üveglapok szélén vagy a gyártói műszaki dokumentációban: ESG, TVG, VSG, KP. Ezek nem pusztán gyári kódok – hanem a biztonságot, tartósságot és esztétikát meghatározó tulajdonságok, amelyek ismerete nélkülözhetetlen egy megfelelő üvegszerkezet kiválasztásához.
Ez a cikk kifejezetten arra fókuszál, hogy üvegkorlátokhoz és előtetőkhöz milyen üvegtípusokat érdemes – vagy kötelező – használni, és mit jelentenek az ezekhez kapcsolódó jelölések.
Mit jelentenek a betűk?
▪️ ESG – Einscheiben-Sicherheitsglas
Edzett (hőkezelt) biztonsági üveg. Mechanikai szempontból jelentősen ellenállóbb, mint a sima üveg. Törés esetén apró, tompa szilánkokra hullik szét – sérülésveszély csökken, de az üveg nem marad egyben.
▪️ TVG – Teilvorgespanntes Glas
Félig edzett üveg, amely hőtűrés és hajlítószilárdság szempontjából rugalmasabb, törésképe viszont kevésbé robbanásszerű, mint az ESG esetében. Tipikusan nagyobb méretű, statikailag terhelt üvegezéseknél alkalmazzák.
▪️ VSG – Verbund-Sicherheitsglas
Ragasztott biztonsági üveg. Két (vagy több) üvegréteg között biztonsági fólia (általában PVB) található. Törés esetén az üveg egyben marad, a szilánkok a fólián tapadnak. Korlátokhoz és előtetőkhöz alapkövetelmény.
▪️ KP – Kontúr Polírozott
Ez nem üvegtípus, hanem az üveglap élkialakításának minősége. A kontúrpolírozott él géppel megmunkált, sima, fényes, esztétikus, és vágásmentes. Lényeges, ha az üveg éle látszik, vagy ha pontmegfogásos rögzítést alkalmazunk.
Konkrét kombinációk és alkalmazásuk
Előtetők esetében kizárólag edzett (ESG) vagy félig edzett (TVG) üveg alkalmazható, mivel ezek képesek ellenállni a hőingadozásnak, a mechanikai terhelésnek és az időjárási hatásoknak. A szerkezetnek minden esetben lamináltnak (VSG) is kell lennie, hogy törés esetén az üvegtábla darabjai ne hulljanak le – ez biztonsági előírásként rögzített követelmény.
Korlátok esetében az alkalmazandó üvegtípus a kialakítás módjától és a megfogás típusától függ, így ezt minden esetben statikai tervezés előzi meg. Ami azonban biztos: csak VSG (ragasztott biztonsági) üveg jöhet szóba. Hogy ehhez edzett (ESG) vagy félig edzett (TVG) réteg szükséges-e, azt a megfogás határozza meg – például sínes befogás, pontmegfogás vagy üvegtartó profil esetén eltérő elvárások vonatkoznak a szerkezetre.
Miért fontos a KP élkialakítás?
A kontúrpolírozás (KP) nem csak esztétikai részlet, hanem a biztonsági és szerkezeti működés része is:
✅ Esztétikus megjelenés – különösen fontos korlátoknál, ahol az üveg széle szabadon látható
✅ Érintésbiztonság – nem vág, nem éles, nem karcol
✅ Szerkezeti megbízhatóság – pontmegfogásos rögzítésnél csökkenti a repedésindulást, nem koncentrálódik feszültség az él mentén
✅ Tartósság – nem indulnak meg mikrorepedések, jobban ellenáll az időjárásnak
Mire figyelj a gyakorlatban?
Korlát tervezésekor:
- Minden esetben legyen VSG, tehát ragasztott biztonsági üveg
- Ha pontmegfogással vagy sínes rögzítéssel dolgozol, gyakran szükség lesz edzett rétegre (ESG és/vagy TVG) is
- A KP élkialakítás kötelező minden látszó él esetén – ez nem csak esztétikai, hanem balesetvédelmi kérdés is
Előtetőnél:
- Minden esetben legyen ESG / TVG / VSG felépítés
- A tetőnek lamináltnak kell lennie, hogy törés esetén ne zuhanjanak le az üvegrészek
- Az élkialakítás akkor is legyen KP, ha nem látszik – a megfogás miatt
Zárszó – az üveg mögött ott a statika
Az üvegkorlát és az előtető nem dekoráció, hanem statikai és biztonsági szerkezet. Egy jól kiválasztott üvegtípus évtizedekig esztétikus és megbízható marad, míg egy rosszul megválasztott réteg vagy elhanyagolt élkialakítás balesetveszélyes lehet.
Ismerd a betűket, bízd a számításokat mérnökre – de tudd, mit jelent, ha a rajzon az áll: ESG / VSG KP. Az üveg nem játék, hanem pontos és precíz anyag – ha jól bánsz vele, az egyik legnemesebb építőelem.